Rövid történeti összefoglaló Bályokról

 

 

 

A falu

 

              Bályok községközpont, Bihar megye észak-keleti részén, annak is a szilágysággal határos területén található. Keleten Kémer és Sommály, nyugaton Szoldobágy, északon Kozmaalmás, délen Berettyószéplakkal szomszédos.

            A falu földrajzilag szerencsés településnek mondható. Mindenből jutott neki egy kevés. A Berettyó bal partján fekszik. Bár nem simul rá a folyóra, két utcája mégis ráfut. A Malom utca és a Pázsit.

            A folyó jobb oldalán úgy két kilométeres sávban szántó-kaszáló található, majd ezt követi a keleti Rézhegység kissé leszakadt nyúlványa. Viszonylag elég magas dombvonulat, melynek a falu felé eső déli oldalát szőlővel és gyümölcsössel ültették be a szorgalmas bályokiak. Domb éltől kezdődően, a másik oldal erdős terület, mely közel 2000 hektárnyi kiterjedésű. Ez a ?Bükk?, vadnevelő és így vadászterület is. Szarvas, őz, vaddisznó, nyúl, róka lakóhelye, sőt egykor még a farkas és a muflon sem volt idegen e tájon.

          Észak irányában festői erdős völgy húzódik. Kristályvizű forrása a ?Tündérkút?[1],melyhez számtalan helyi legenda fűződik.

              A falu délnyugati határában terülnek el az úrbéres és magán erdők. Ezek az erdők valamikor szinte körbevették a falut. Jelenleg csak a Berettyószéplak felé eső részen található néhány holdnyi, az úgynevezett "Emma Liget".[2] Ezek jelenleg magánerdők.

         Van tehát folyóvize, erdeje, mezője, rétje, dombja.

      Az első telepes valamikor az 1200-as évek elején döntött úgy hogy ezen a kies vidéken ver tanyát magának. Tetszhetett neki a folyó és a mellette elterülő titokzatos nádas, valamint az erdős-mezős lanka, ám valamiért - (és ez már az ő titka marad) jobban kedvelte a dombokat. Elhatározta tehát, hogy a domboldalon építi fel házát. Talán azért, hogy messze elláthasson.

      Vadászhatott kedvére, bolyonghatott a nádas csalitban, halászhatott és földet is művelhetett.

         Bályokot először a Váradi Regestrum említi 1213-ban Terra Baluk néven. Bunyitay pedig a következőket jegyi meg róla: Nem lehetetlen, hogy ugyanaz a község, mely 1298 ? ban, mint a Becse (Betsa)-Gregor nemzetség birtoka. A község puszta, az egyház már állt, Boldogságos Szűz Máriának szentelt kápolnája van. A Bécsi kódexben nem szerepel, de 1332-1333- ban egy Pál nevű papja van, aki 8-10 garas pápai adót fizetett.[3]

                                                            

Az Egyház

 

           Bályok pontos reformációja ismeretlen. Lelkipásztorainak névsora az első biztos támpont, mely 1598 -ban  Darótzi Mihályt említi a falu első "újhitű" papjaként.

            A "Cuius regio eius religio" alapján feltételezve és  magam is ezt tartom leghitelesebbnek a reformálódás 1552-re, a Szénási nemesek bályoki korszakkezdésére tehető.

            Második, - ezúttal sokkal kézzelfoghatóbb támpontunk egy ma is meglévő 1643-ból származó úrasztali tányér melynek külső körirata a következő: "AZ KENIER MELLIET MEG TEÖRVNK NEMDE NEM CHRISTVS TESTEVEL VALO KÖZÖSVLESE 1:COR: XVI: ANNO y643." (a dátumban az y nem elírás)  A belső körirat: "AZ LELEK AZ MI MEG ELEVENIT,AZ TEST NEM HASZNAL SEMMIT: AZ SZOK MELLIEKET EN MONDOK LELEK ES ELET: IOAN: 6.V.63."[4]

            Sajnos  adományozója nem vésette rá a nevét, így nem tudjuk ki volt, de a köriratok textusai a reformáció szellemét idézik.

            Az egyházközség mátrikulája 1746- ban kezdődik. 1770-ig a község és az egyház egy volt. Elöljárói ugyanazon személyek voltak.[5] Sajnálatos módon a régi levéltári emlékeinket szétszórták a történelem  viharos szelei. Az 1772-ben készült "Ballyogh nevű hellysegnek URBARIOMA"-t (fénymásolat) a Debreceni Levéltárból sikerült beszereznem. 

Két úrasztali terítőn már az adományozók nevei is szerepelnek:

             1/Ezen abroszt adta T. Szénás Sigmondné asszonyom eökegyelme Bocskai Pap Katalin asszony, a bályoki reformátum ecclésiának 1743.

                 2/Bályoki Szénás Józsefné Terjényi Rebeka a bályoki reformata szent ecclésiának, 1749. 

            Bályok  egyházi élete mindig azon földbirtokosoktól függött ? tőlük is indult ki ? akik a domíniumot abban a korban birtokolták. A reformáció szempontjából szerencsésnek tartható az a tény, hogy az egymást váltogató bályoki főnemesek mind-mind a kálvinizmus elkötelezett és áldozatkész hívei voltak. A már említett Bocskai Pap Katalin nem csak úrasztali terítőt, hanem egy 250 kg-os harangot adományozott 1768-ban.(háborús célokra elvitték 1917 április 19.)[6]

            A ma élő bályokiak feladata, hogy az örökséget, melyet átvettek ápolják és megőrizzék még akkor is ha anyagi lehetőségeikkel nem vetekedhetnek azon volt patrónusaikkal, akik mindig melléjük álltak.           

                                                       

A templom

           Építését illetően a bályoki református templom egyedülálló az   Érmellék-i Egyházmegyében. Nem is tudok a környéken olyan   templomot, mely négy részletben épült volna.

            A legrégebbi keleti szárny az Árpád kor vége felé épülhetett.   (Bunyitay szerint 1298.) Gótikus stílusú kis kápolna, hosszú keskeny   ablakokkal. Körülötte cinteremmel.

            A XVI. században tovább bővítik. Ekkor épül a nagy hajó, mely   mellett torony helyett egy tölgyfából X alakban összeácsolt haranglábat   szerkesztenek.(Keményfából faragott szegekkel rögzítik a rovásokat, sehol egy vaskapocs.) Később ezt az egyébként ma is meglévő építészeti ritkaságot körbeépítik falakkal. Így valamikor a XVII. Sz. végén felépül a torony.

            Az utolsó nagy munkálatról már hiteles feljegyzéseink is vannak. Bályok 25-ik lelkipásztora, Molnár Mihály szolgálata alatt 1895-ben a hívek, gróf Károlyi Tiborné,  Degenfeld Emma hathatós támogatásával (Ő adta az építkezéshez szükséges téglát, faanyagot, valamint 1.500.-ezüst forintot) kibontják a déli oldal falazatát egy 10 méteres szakaszon és megépítik a déli szárnyat, merőlegesen a nagyhajóra. A keleti és nyugati oldalak korhadt karzatait elbontják.

        A régi szószék is erre a sorsra jut. Minden padot eltávolítanak. Kívül belül újravakolják a falakat. Az északi falon két új ablakot vágnak. Az összes ablakot vasrámásra cserélik. Újrapadlózzák az egész templomot. Megépül 3 kórus (a déli oldalon kifejezetten az orgona számára) és elkészül a teljes templomi bútorzat. Bizony felsorolni is hosszú, de még itt sem álltak meg.
      

         A régi toronysüveget lebontják és előbb újradeszkázzák, végül:18-as vaslemezzel befedetett, kétszer szürkére befestetett, tetejére vörösrézből gomb, kakas és csillag tétetett.?[7] (Sajnos ez a toronysüveg 1947 július 9-én éjjel 11 órakor egy hatalmas szélviharban elpusztul. A templom is megsérül. A helyreállítást l957-ben fejezik be.)

            Megjegyzem, hogy a leírások szerint ezt a hatalmas munkát 4 hónap alatt végezték el. 1895 április 25-én kezdték és azon év szeptember l5-én hálaadó ünnepség keretein belül a teljesen megváltozott és megújult templomot felszentelték.

            A torony alatt kripta van. Első alkalommal - 1825-ben -  Szénási Zsuzsannát, utoljára pedig 1835- ben egy Kabós Lajos nevű 8 éves gyermeket temették bele.

            Ettől kezdve Isten után már csak az élőké a templom. Isten segítségével és a hívek támogatásával utoljára 2001-ben volt külső-belső javítás. 2003-ban pedig az orgonánkat újítottuk fel. 

           Részlet a nemrég megjelent monográfiából. A könyv megvásárolható a Református lelkipásztori hivatalban.